Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. A megyeszékhely közlekedésének fejlődésében fontos dátum 1860, amikor átadták a Székesfehérvár-komáromi vasútvonalat. A Déli vasút 1861-ben, a Veszprém-Celldömölk vasútvonal 1872-ben épült. A vasútépítések erősítették Székesfehérvár közlekedési helyzetét, azonban hagyományos centrum szerepét, vásárváros jellegét háttérbe szorították, egy időre fejlődését is gátolták. Középkori Romkert – nemzeti emlékhely A koronázó és királyi temetkezési helyül szolgáló bazilikát Szent István építtette. Ennek maradványai és a Szent István-szarkofág bemutatására kialakított romkert és emlékhely nemzeti zarándokhely lett. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára készült el a romkert, amelyben a bazilika maradványait, kőfaragványait és a Szent István-szarkofágot mutatják be.Római katolikus püspüki székesegyház A gótikus eredetűi barokk templom 1758-1768 között épült Martin Grabner tervei alapján. A kriptában van III. Béla és felesége szarkofágja. A főhomlokzaton nyíló kapuzat kosáríves kerete fölött a városcímer, puttók és kővázák díszelegnek. A párkány fölött, a tornyok közötti teraszt kőrács zárja, ennek három posztamensén Szent István, Szent László és Szent Imre szobra áll. A kálvária stációit Búza Barna szobrászművész készítette az 1950-es években. A templom féltett kincse Szent István koponyaereklyéje. Bory-vár A romantikus lovagvár kiállítóhely, ahol Bory Jenő szobrai és felesége, Komócsin Ilona festményei láthatók. A város északkeleti határában, az Öreghegyen áll Bory Jenő (1879-1959) romantikus lovagvára, melyet a művész saját tervei alapján, az 1930-as évektől épített. A vár az örökké tartó szerelem és példamutató házasság szimbóluma. Bory Jenő márványszobrai őrzik a bájos asszonyhoz fűződő szerelme emlékét. A termekben, az udvarban és kertben több mint 500 alkotásból álló műgyűjtemény tekinthető meg. Püspöki Palota A copfstílusú palota 1780-1803-ban épült. Építője feltehetőleg Riedel Jakab volt. Az ebédlőben látható klasszicista falképek a XIX. század első felében készültek. A palota az egykori bazilika köveiből épült fel. Az építkezés több mint 20 esztendeig tartott, így az alapvetően barokk épületen megjelentek a copfstílusú díszítőelemek. A főhomlokzat dísze a hat pár korinthusi fejezetű falpillér, melyeket középen rátétes rozetták és füzér hangsúlyoznak. A palota két sarka fölött kőbábos attika ül, rajta vázák között egy-egy puttócsoport. A középrizalitot felül lezáró timpanon dísze Székesfehérvár második püspöke, Milassin József barokk címere. A timpanont kőváza és allegorikus alakok díszítik. Az épületet dekoratív manzárdtető zárja le.
Székesfehérváron még nagyon kicsi voltam, mikor ott voltunk szüleimmel, így nem emlékszem semmire. De szeretnék ide is ellátogatni:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése