Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi-kistérségben. Kikötőváros a Duna folyó partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont. Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, majd Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: 1936-tól az itteni kisrepülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, az Ister-Granum Eurorégió központja.Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek: Ákospalotája, Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy, Szenttamás palánkvára és Párkány egykori erődje. A Táti út és a Duna által határolva a város szélén állt a hajdani Szentkirály városrész, kicsit távolabb, szintén a táti út mentén Zsidód falva. Mindkét település az Árpád-korban volt lakott, és élték virágkorukat.
Esztergomban is már egy jó párszor megfordultam, mert a papáméknak Dömös településen van nyaralójuk, és onnan Esztergom már csak egy köpésre van. Nagyon fantasztikus élményt nyújtott számomra az esztergomi élmény és csúszdapark:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése