Tizedikes osztálykirándulás Nagyvázsonyba:)

Na újra itt:) A mai bejegyzésemben a tizedikes osztálykirándulásról írok, amikor Nagyvázsonyba töltöttünk 3napot!Fantasztikusan jól sikerült, ez a kirándulás is, a többi is szupi volt, de nekem ez tetszett a legjobban!!:) Nagyon sok helyen jártunk, a Balaton északi partján, megnéztük Keszthely városát, Tihanyi apátságot is megcsodálhattuk!!:) Az osztály nagyon összetartó volt a gimiben, ezért esténként nagyon sok programot talátunk ki!! Voltak kártya partik, tollasozás, ping-pong, és még szalonnát is sütöttünk:) Hajnalig való beszélgetések az osztályfőnökkel:) Nagyon jól érzetem magam ezen a kiránduláson:) Ezért is gondoltam, hogy erről írok, mert ez maradt meg legjobban az emlékezetembe:):)

Július egyik kedvenc hónapom:)

Na újból itt vagyok:) A bejegyzésben a kedvenc hónapomról írnék,ami nem más mint a Július:) Hogy miért is? Azt most megtudjátok:) Elsők között, azért szeretem a Júliust mert, hogy nyári hónap, és természetesen imádom a nyarat, meleg van, sokat lehet mászkálni, kirándulni, strandra menni, és persze NYARALNI a barátokkal, családdal:) Másodszor amiért kedvenc hónapom, mert nyári szünet, nem kell tanulni, vizsgákra készülni:) Lehet "élvezni" a napsütés örömét:) Amiért még szeretem, hogy legtöbbször júliusba szoktunk menni nyaralni szüleimmel és ez egy tök jó hónap:) Hát nagyjából ennyiben leírtam, hogy miért is szeretem a júliust:)

IMÁDLAK JÚLIUS :):D:D

Egyik legjobb nyaralásom:)

Hát ebben a bejegyzésben szeretném leírni a tavalyi nyaralásomat. Amikor is barátokkal töltöttem egy hetet a Balaton déli partján, Balatonaligán:) Nagyon nagyszerűen sikerült ez a nyaralás, bár az idő nem volt túl kedvező:( A hangulat viszont nagyon jó volt:) Minden nap voltak programjaink, ellátogattunk a Balaton fővárosába Siófokra is, ahol nagyon nagy partyk vártak minket:)

Szeretem az ilyen baráti kiruccanásokat, csak mindig az velük a baj, hogy az ember annyira várja, hogy húú már csak 1 nap és irány nyaralni! Viszont mikor ott vagyunk már, akkor nagyon gyorsan elszalad!!:S  De azt kell, hogy mondjam remekül éreztem magam, és remélem az idén is valami hasonlóra számíthatok majd:):)

Dunaújváros

                                                                      A Pentele híd

                                                                        A dunaújvárosi Múzeum

                                                                     Dunaújvárosi Főiskola

 Dunaújváros megyei jogú város. Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A Dunaújvárosi kistérség székhelye, a megye második legnépesebb, és legkeletibb települése. Ráctemplom (szerb ortodox)

1696-ban épült. Arányos, barokk épület ikonosztáza a 18. századi népies barokk építészet példája. A templomi padok és a táblaképek a 19. században készültek. Óvárosi római katolikus templom (Szentháromság-templom) 1864-ben épült a neoromán, háromhajós templom. 27 méter magas tornyában 3 harang lakik. Legnagyobbja 377 kilogramm tömegű és b1 hangon szól. templom Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervezte. A templom ovális alapterületű, vörös téglából készült. A háromhajós templomhoz torony, parókia és paplak is kapcsolódik. A burkolat tégláját helyenként réz- és faelemek egészítik ki. A tojás alaprajz a végtelent és az életet szimbolizálja. A dísztelen épület elsősorban tömegével és ívelt formáival hat.Református Krisztus király főtemplom és plébánia A római katolikus egyházközség 1992-ben szerezte meg a háromszög alaprajzú teleket. Az Oláh M. Zoltán által tervezett templom alapkövét 1993-ban rakták le. Az új templomot 2000-ben áldották meg, felszentelése 2008. november 22-én történt. A németországi Bittigheim-Bissingen Jó Pásztor plébánia adományozta a padokat, az oltárt, a tabernákulomot, az olvasópultot és a két manuálos, 22 regiszteres orgonát. A templom 4 harangja 2005-ben és 2006-ban készült Őrbottyánban. Dunai Vasmű Ipartörténeti kiállítása Az egykori gépmatuzsálemek egy letűnt világ szimbólumaként kínálnak érdekes látnivalót. A kiállítás bekerítetlen, szabadon látogatható szabadtéri látványosság. Duna-parti Nemzetközi Acélszobor Park Az immár 11 alkalommal megrendezett alkotótelepen több mint 60 alkotás tekinthető meg a Duna-parti sétautakon. Római kőtár és a Romkert Légfűtéses házat rekonstruáltak itt. A Mithrasz-táblát is itt lelték fel, de emellett számos sírkő, mérföldkő és feliratos kő látható. A fürdő védőépületet kapott, a maradványok szabadon láthatók. Városszerte védett egyedi fák, fasorok A városképre jellemzőek a sétányok és a parkok. Ezek biztosítják, hogy ökológiailag egységes maradjon a város, és kitűnően tompítják a túldimenzionált monumentalitásra törő épületek hatását. 1848/49-es hősök emlékműve Evangélikus templom Szabó István Ybl-díjas építész tervei szerint épült fel 1982 és 1985 között. Az épület acélszerkezete az itteni acélgyártásra utal, de a belülről látható, csillag alakzatú szerkezet a református szimbolikát is érvénybe juttatja. 1917-ben kezdődött a gyűjtés egy templomalap építésére. 1932-ben sikerült egy házat venni a tiszteletes számára. Az istentiszteleteket addig az állami iskola egyik tantermében tartották. A régi házhoz hamarosan új lelkészlakást építettek, így a régi épületrész lett a gyülekezeti terem. 1985 óta használják új templomukat a hívek.

Dunaújvárosban is megfordultam már párszor! A nem rég átadott élményfürdőben jártam tavaly szüleimmel és a nagymamámmal, de nagyon jól érzetük magunkat, oda az idén is biztosan ellátogatok majd:):)

Gyula

                                                                      A Gyulai vár

                                                                       Szökőkút Gyula városában

                                                                         Belvárosi utcarészlet

Gyula város Békés megyében, a román határ mellett, a Gyulai kistérség központja. Gyula városa az Alföld dél-keleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Elhelyezkedésére jellemző, hogy Magyarország legmélyebben fekvő területén, nyolcvannyolc méter tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. A térség éghajlata mérsékelt, kontinentális jellegű. Legközelebbi szomszédos városa Békéscsaba, amely a 44-es főúton, 16 km-re nyugatra érhető el. A Fehér- és a Fekete-Körös Magyarország legtisztább vizű folyói közé tartoznak; az itt található folyópartok, erdők – amelyeket mára védett területekké minősítettek –, tájkép tekintetében különösen szépek. Maga a város sok parkjával, műemlékével, valamint hangulatos utcáival, és nem utolsó sorban világhírű fürdőváros-jellegével jelentős turisztikai szereppel bír a békési kistérségben. Gyula az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa, és Békés megye turisztikai központja. Nagyobb beruházások indulnak el a városban. A gyulaiaknak régi álma teljesült a Kossuth tér rekonstrukciójával. A Gyula szívében található tér a legnagyobb forgalmat bonyolítja a városban. A Kossuth tér, valamint a történelmi belváros rekonstrukciója keretében új körforgalmakat, ezzel új forgalmi rendet alakítottak ki a téren, amely biztonságos közlekedést tesz lehetővé, emellett pedig vonzó környezetet teremt. A tereken szökőkutakat, és egy világórát, valamint rendezvényteret alakítottak ki. A belvárosban a városrész hangulatához illő turisztikai információs táblarendszert építettek ki. A gyulai vár Közép-Európa legépebben megmaradt síkvidéki téglavára, amely a 14-15. században épült. A falai között található múzeum és a várszínház is.

A Várfürdő az alföld egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője, mely 19 medencéjével a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítést nyerte el. Az Almássy kastély 8,5 hektár területű ősparkjában található.

Területén gyógy- és élménymedencék, gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedencék, valamint óriás- és kamikázecsúzdák találhatók. Itt található még a 25 méteres tanuszoda, valamint az 50 méteres versenyuszoda, melyek télen is használhatóak. Újdonság a welnessközpont, mely a gyógyfürdő zárása után is látogatható, és ahol 10 vízi élményelemen kívül szaunafülkék és gőzkabin is szolgálja az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen feltételeket. A Várfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz. A magas ásványi anyag tartalma miatt barnás árnyalata van. A gyógyvíz 1958. szeptember 17-én jutott először felszínre, hat mélyfúrású kútból nyerik, melyek közül a legmélyebb 2500 méter. A fürdő 72 fokos vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, 1971-ben a fürdőt gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította. A víz mozgásszervi megbetegedésekre, balesetek utáni rehabilitációs kezelésekre, helyi idegbántalmakra és gyulladásos nőgyógyászati betegségekre alkalmazható kiváló hatással.

A gyulai rendezvénynaptárban az év minden hónapjában található egy nagyszabású rendezvény: februárban a Reneszánsz Karnevál, ami után márciusban a Közép-Békési Tavaszi Fesztivál következik. Áprilisban kerül megrendezésre a Gyula napok, valamint nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivál és Böllér napok is. A Virágok vasárnapja és Végvári Pünkösd májusban, a Gyulai zenei napok júniusban, míg Körösvölgyi sokadalom, a Várszínház Összművészeti Fesztivál, a Tarhonya Fesztivál, valamint a Végvári Esték, és a Minden Magyarok Táncfesztiválja, júliusban és augusztusban. 2007-ben első alkalommal rendezték meg a gyulai sörfesztivált (szeptember). Az év utolsó hónapjaiban kerül megrendezésre az Erkel Művészeti napok (november), melynek keretein belül koncertek, felvonulások, középkori lovagi torna, játékos vetélkedők, népi iparművész kirakodóvásár várja a városba látogatókat. A várkert azonban nem csak a fesztiválok ideje alatt közkedvelt helyszíne Gyulának. Télen, és nyáron is kellemes sétákat lehet tenni a történelmi környezetben. Nyáron jó időben csónakázni és vízibiciklizni is lehet a csónakázó tavon, télen pedig korcsolyázni is van lehetőség (amennyiben azt az időjárás, és a jég vastagsága engedi). 

Gyulán kb 4éve jártam, mikor mamám ott volt üdülni 2hétig ,és egy 7végén szüleimmel meglátogattuk:) Nagyon szép város, számomra az élményfürdő és a vár tetszett a legjobban:)

Visegrád

                                                  A Duna kanyar a Visegrádi várral

                                                                Termál fürdő

                                                                          A Visegrádi vár

Visegrád város Pest megyében, a Szentendrei kistérségben. Magyarország egyik legkisebb, de egyik legrégibb városa. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő.A Dunakanyarban, a Duna folyam jobb partján, Budapesttől északra 30 km-re található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában. A Várhegy 328 m magas. (A Budapest-Visegrád távolság a a 11-es főúton 42 km.)  

Fellegvár (13-15. század) A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond Király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás Király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el.

Visegrádon nagyon sokszor jártam már, mert papámék minden nyáron Dömösön vannak, és onnan 5 km-re van. Lepencére a standra is rengetegszer  átmentünk mikor még öcsémmel kisebbek voltunk:)

Pannonhalma

                                                                   A pannonhalmi apátság

                                                                      A Boldog Mór kilátó

Pannonhalma város Győ-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi kistérségben található. Neve 1965-ig Győrszentmárton volt. Pannonhalmán gyakran csak a Pannonhalmi Bencés Főapátságot értik.

Pannonhalmi Bencés Főapátság: a Főapátság a magyar történelem egyik kiemelkedően becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, a világörökség része. A város gépkocsis és autóbuszos látogatóinak száma meghaladja az évi 200 ezer főt. Pannonhalma neve hazánk turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb célpontnak számít. Pannonhalma természeti adottságai, és a Főmonostor vonzereje miatt a település a turisztikai iparágra van berendezkedve. Szállodái, panziói minden kényelmet kielégítenek.

Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet: (TK) 1992-ben hozták létre 7042 ha-on. Területileg tagolt. Főbb részei: az Erebe-szigetek és a Dunával határos egyéb, kiemelkedő természeti értékkel bíró területek (Gönyű és Komérom között). Az őszi és téli vonulások idején kap fokozott jelentőséget. A jeges-, a hegyi-, a kontyos-, a nyílfarkú és más récefajok, parti madarak keresik fel előszeretettel, a kisalföldi meszes homokpuszták (Győr–Komárom–Kisbér háromszögben). Nyílt, záródó és zárt homokpusztai gyepek, töviskés, bozótos, borókás, szürke nyáras, homokpusztai kocsányos tölgyerdők, árvalányhaj, fekete kökörcsin, pókbangó. Említésre méltó a fekete gólya, a búbos banka, a barna kánya és a gyurgyalag. A Pannonhalmi- dombság pannonhalmi, csanaki és szemerei vonulatai. Hefter Üveggaléria - Magyarország egyetlen üvegművészeti galériája.

Vác

                                                                     A váci kőkapu

                                                                             A főtér

         A váci székesegyház

A piarista templom

Vác város Pest megyében. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt 900 éves történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely. A Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A tér sajátos, háromszögű alaprajzát a XIII. században - a tatár pusztítást követően - Vácra érkező német telepesek építkezéseinek köszönhetjük. A betelepülők szülőföldjük hagyományainak megfelelő életteret alakítottak ki városrészükben. A tér végleges formáját az 1760-as években nyerte el, amikor közepéről lebontották a fél évezredet átélt, már rossz állapotban lévő Szent Mihály templomot. A XVIII. században épültek a legszebb középületek és polgárházak. A török idők csatározásaiban elpusztult középkori házak alapjait, pincéit felhasználták a barokk építőmesterei. A későbbi átépítések ellenére megőrződött az épületegyüttes egységes hangulata. A hetivásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektől 1951-ig. Jelenlegi formáját a 2006 nyarán befejezett átépítéssel nyerte el. A teljes történelmi belváros műemléki jelentőségű terület. A főtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály templomKőkapu (Köztársaság út 69.sz. épület előtt) az országban egyedülálló műemlék. A későbarokk-klasszicizáló diadalívet Migazzi püspök építtette Canevale Franciaországban tanult bécsi udvari építész tervei szerint Mária Terézia fogadására az akkori "Püspök-Vác" határában. A Piarista templom (Szentháromság tér) alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. Tornyait 1886-ban átalakították. A homlokzati erkély felett a rendalapító Kalazanci Szent József szobra áll. A templom különlegessége a velencei metszett tükörüveg főoltára. A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. Valaha Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült, a templom közelében ennek a korábbi lakóháznak díszes kapuját is láthatjuk. A mai Székesegyház és annak temetőkertje rajzolódik ki. Ez a templom mintegy fél évezredig állt itt, hozzá viszonyítva alakították a környező városrészt. Az egyik XVIII. századi altemplomi rész ma üveggel lefedve látható, benne kiállítás mutatja be a templom múltját. A (Konstantin tér) már az ötödik püspöki főtemplom a váci püspökség megalapítása óta. Tervezésére Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást. A már elkészült alapokra a következő püspök, Migazzi Kristóf egy a saját építésze, Canevale által megálmodott klasszicizáló, későbarokk ízlésű székesegyházat építtetett. A homlokzat szobrai Bechert József váci mester alkotásai. A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt ábrázolja, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát. Mindkettő a kor legnevesebb művészei közé tartozó Maulbertsch alkotása. A szentélykorlát tartalmazza a török időkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokat is. A templom alatt altemplom húzódik, mely püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helyéül szolgál.

Vácon még akkor jártam mikor általános iskolás voltam, és az már nem most volt, így nem nagyon emlékszem már a városra, meg az évek során sokat fejlődött már biztos:) De jó lenne ideje is elmenni egyszer:)

Szentendre

                                                              A szentendrei HÉV

                                                                    Szentendre utcakép

                                                                     Szentendre

 Szentendre város Pest megyében a Szentendrei kistérségben. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót. Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely. Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei: Izbég (volt falu), Pannóniatelep Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum: az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a 18 század20. század közepéig. Napjainkra elkészült a Felső-Tiszavidék (1974), A Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl tájegység (1993), a Bakony, Balaton-Felvidék tájegység (2000) a Dél-Dunántúl tájegység (2005), és a Tokaj-hegyalját és Gyöngyös környékét bemutató Felföldi mezőváros (2006). 2003 óta látogatható a Néprajzi Látványtár a Múzeum új igazgatási épületében, ahol egy beltéri időszaki kiállítóterem, a Skanzen Galéria is található. A Szentendrei Skanzenben 2009-ben Európa leghosszabb múzeumi vasútvonala épült meg. A több mint két kilométeres sínpályán a kifejezetten erre a célra felújított, ipari műemléknek számító, Ganz–Jendrassik-féle motorvonat szállítja az utasokat. A 2,2 kilométer hosszú skanzenvasút utoljára az 1930-as években gyártott sínrendszeren tette meg első útját április 8-án. Korhű jegy- és információs rendszerrel működik, s a motorvonat személyzete is autentikus öltözetben fogadja a napi 100-120 utast. A vonalon öt megállót alakítottak ki, így az akadálymentessé tett műemlékvonattal kényelmesen megközelíthetők a skanzen tájházai. A végállomás – egyben a skanzen új bejárati épülete – a monarchia hangulatát idéző mezőhegyesi vasútállomást mintázza.

Szentendrén is megfordultam már párszor, ami tetszik benne, hogy a Duna partján fekszik és ez számomra egy hangulatot teremt. A Skanzen múzeummal is büszkélkedhet a város:) Aki teheti látogasson el Szentendrére, annyira nem nagy távolság:):) 

Debrecen

                                                                         A Megyeháza

                                                              Az Aranybika szálló

 

A nagytemplom

 

Debrecen és a Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni-Kistérség székhelye. A megye mintegy 38,2 %-a él Debrecenben. Debrecen a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Kelet-Magyarország, az észak-Alföld Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja. Belváros A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbekerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15.század elején, eredetileg kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőnek. A fal helyett líciumtövissel (gledícsával) kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva. A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt. A belváros központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, a Piac utca, kelet-nyugati irányban kereszteznek az úgynevezett "derék-utcák" (pl. Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak. Kertségek Debrecenben a legtöbb városrész neve kertre végződik. A városban a 17-18. században a szálláskertes-ólaskertes településforma volt jellemző. A hosszan elnyúló telkek hátsó részén, túl a gazdasági udvaron, dúsan termő szőlők és gyümölcskertek voltak a 18. század végétől kezdve. A lakosság növekedésével egyre kisebb területre szorultak vissza a kertek, és az újabb utcák nyitásával lassan beépültek, ez arra késztette a várost, hogy az a város árkán túl létesítsen megfelelő területet a szőlők, gyümölcsösök és veteményesek számára. Így alakultak ki a várost övező kertségek. Nemcsak gazdasági hasznot hoztak, hanem a város levegőjét is tisztították. A városi tanács 1890-ig szigorúan tiltotta a kertségekben a lakóházak építését. A lakosság 1890-1910 között megkétszereződött, egyre többen települtek ki a kertségekbe. A Boldogfalvi-, Csapó- és a Homokkert teljesen beépült a 20. század elejére. A lakótelepek terjedésével a kertségeket felszámolták és bérházakkal építették be, emiatt fokozatosan kintebb szorultak. A mai Debrecent szintén kertségek veszik körül (pl. Bizcó István-kert, Bayk András-kert, Bánk, Nagycsere, Bocskaikert), jó részük már szinte belterületnek tekinthető.
Debrecen városában még sajnos nem jártam, de tervezzük idén a családdal a Virág karneválra, hogy elmegyünk:) Remélem sikerül eljutnom ide is!!

Szeged

                                                                           A dóm

                                                             Kossuth-szobor

                                                         A Móra Ferenc Múzeum

                                                                         A Tisza-híd

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád-megye székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt.1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszer ipari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.Szeged a dél-alföldi régió kulturális és sportcentrumának számít. A város számos programot kínál az ide látogató turisták és a helyiek számára. A város múzeuma (Móra Ferenc Múzeum) évente körülbelül 350 ezer látogatót vonz. A városban található galériák, mozik, diszkók, színházak mind-mind kitűnő szórakozási lehetőséget nyújtanak. Kimagasló kulturális eseménynek számít a nyaranta működő Szabadtéri Játékok, melyet a Fogadalmi templom előtti szabad téren tartanak. Gyakran világhírű operaénekesek, színészek lépnek fel, akik esténként 4000 nézőt vonzanak a Dóm térre. A Szegedi Nemzeti Színház és a Szimfonikus Zenekar év közben számos előadás során szórakoztatja a látogatókat. A Szegeden található színvonalas evezőpályán megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot. A termálfürdő, az uszodák, a tiszai szabadstrandok ideális turistacélponttá teszik a várost. Az év során számos könnyűzenei koncertet tartanak a Városháza udvarán, valamint a Tisza Szálló koncerttermében. A nyári programokat pedig gyakran színesítik divatbemutatók, melynek helyszínét a Klauzál téren felállított kifutó biztosítja. A város több kirakodóvásárnak és fesztiválnak ad otthont. Karácsony tájékán kézműves fesztivál látható a Dóm téren, emellett a Széchényi téren vásár fogadja az ajándékok után kutató embereket. A melegebb hónapokon a Liget változatos programoknak ad otthont. Számos koncert, gyereknapok, versenyek helyszínéül szolgál. A bor- és sörfesztivál mellett, a Roosevelt téri halászléfőző verseny és a Szegedi Ipari Kiállítás tarkítják a programajánlatot. Szeged könyvtára (Somogyi könyvtár) jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. A tagok több, mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetemen belül számos speciális könyvtár található. Az orvosi kar például 138 ezer könyvet birtokol, és közvetlen hozzáférése van európai orvosi adatbázisokhoz.

Szegeden még nagyon pici voltam mikor ott jártam, így nem emlékszem rá, hogy milyen is, de már szeretnék majd eljutni oda is, ha már Magyarországon  belül sok helyen megfordultam, akkor Szeged se maradjon már ki:)

Eger

                                                                    A Dobó tér és a vár

                                                                  Az egri bazilika

                                                                    A Minorita templom

Eger Heves megye székhelye, Észak-Magyarország második legnépesebb, és egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az egri bikavér külföldi piacokon is ismert. Különleges élmény a várossal megismerkedni, mivel a műemléki jelleg mellett a változatosság az érkező első benyomása. Az évszázadok során olyan sok értéke alakult ki ennek a városnak, hogy egy műemlékekben szegényebb település büszkélkedne azzal is, amit Egerben jószerivel említésre méltónak sem tartanak. A város egyéniségét kutatva tudatosan is elemezhetjük azt a hatást, amelyet már rövid itt tartózkodás után megérezhetünk. Az építészeti megjelenése hol nagyvonalúságával, hol pedig intimitásával fog meg. A hangulat egyszer komor, hősies és lenyűgöző, máskor egyszerű és barátságos.A Líceum tekintélyes épülete, melyet a XVIII. század végén egyetem céljából építtetett Eszterházy Károly gróf, s ahol ma főiskola működik. A Líceum első emeletén tekinthető meg az országszerte híres egyházmegyei könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat, s a Magyarországon fellelhető egyetlen eredeti Mozart-levél is látható. Az épület tornyában működő Csillagászati Múzeum és "Specula" periszkóp szintén kuriózumnak számít. Bazilika Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika. Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült Pyrker érsek megrendelésére. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilika orgonáját a XIX. század végén a salzburgi Moser cég szállította. Főszezonban (május 15. – október 15.) mindennap a déli órákban orgona-bemutatót hallhatnak az ide betérő érdeklődők. Egri vár A Kossuth Lajos utca a Dózsa György térre vezet, ahonnan már látható a Vár bejárata. A Várban a Kazamata, a Hősök terme, a történeti és időszakos kiállítás (a Gótikus Palotában), a Képtár, a Romkert, Gárdonyi Géza sírja, az Ispotály pince, a Panoptikum, az Éremverde kínál változatos időtöltést gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. A belépőjegyek váltásakor tárlatvezetés kérhető több nyelven. Dobó tér A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Stróbl Alajos alkotásai a főtéren állítanak emlékművet az 1552-es többszörös török túlerővel szembeni dicsőséges győzelemnek. A török 40-50 ezer fős hadseregével kb.2000 fős várnép nézett szembe. Dobó István és maroknyi csapata felesküdött a vár védelmére, és arra, hogy a végsőkig kitartanak. A közel negyven napos ostrom után a török sereg elvonult a vár alól. A felvidék kapujának tartott erőd védőinek, az egri hősöknek ekkor sikerült megállítani a hódító oszmán sereget. A várat a török csak 1596-ban tudta elfoglalni, amikor már zsoldosok védték. Az Eger-patak egykor megyehatár volt Heves és Borsod vármegye között, szabályozása előtt többször is elárasztotta a várost. Egyes feltételezések szerint a város a nevét a patak mellett még ma is honos égerfáról kapta. Minorita templom A Dobó téren emelkedik Közép-Európa egyik legszebb és egyedi templombelsővel rendelkező barokk temploma, a Minorita templom. Mindennap 11.00,15.00 és 18.00-kor harangjáték hallható a templomból. Ha szemben állunk a templommal jobbra található a városháza eklektikus épülete.

Egerben 10. -es voltam mikor a gimivel osztálykiránduláson jártunk ott! Számomra egy nagyon szép városnak mondható Eger, sok látnivalóban gyönyörködhettünk:):)

Pécs

                                                                      A Dzsámi

                                                  A pécsi Tv-torony

                                                                       A pécsi székesegyház

Pécs megyei jogú város,Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye. Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum,Martyn Ferenc, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tóth Múzeum, Schaár Erzsébet "Utca" –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is. Itt működik az ország legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme, a Récsi Tudományegyetem 34 000 hallgatóval.

Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai "múzeumnegyed", a skandináv típusú lakótelep - Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa.

Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. Pécsett egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Pécsett virtuális sétát lehet tenni a város honlapján, valamint létezik a város nevezetességeiről hangos ismertető is. A város körül számos szabadidős program közül lehet választani. A Mecsextrém park Pécstől 2 km-re a 66-os út mellett helyezkedik el. A Mecseki kisvasút a város állatkertje és vidámparkja között közlekedik 570 méter távon, mellyel az ország legrövidebb vonalú kisvasútja. Pécs egyik új turistacsalogatója a szerelmesek lakatjai, amelynél lakatok lógnak fürtökben vaskerítésekről. Kezdetben csupán egy kerítésre kulcsolták a szerelmesek lakatokat, ma már többet is létrehoztak.

Pécs városában is megfordultam már egy jó párszor, nekem az egyik kedvenc városom közé tartozik Pécs!! Szerintem kimondottan diák városnak nevezhető:)

A kultúra magyar városa: Szombathely

                                                                       A zsinagóga

                                                                  Weöres Sándor szobra 

                                                               A szombathelyi székesegyház

Szombathely Magyarország legrégibb alapítású városa, melyet a Nyugat királynőjének is neveznek, Vas megye és a korábbi Vas vármegye székhelye. A város középkori központja a római város romjainak területén alakult ki, történetében jelentős szerepet töltött be a vár, mely hadászati céljai mellett a győri püspökség egyik birtokközpontja is lett. Sabaria a XV.-XVI. század fordulójára a Nyugat-Dunántúl legjelentősebb központjai közé emelkedett. Szombathely igazi fejlődését a XVIII. század második fele hozta meg, ekkor Mária Terézia egyházreformjának részeként az újonnan létrehozott püspökség székhelye a város lett. Ezután épült fel Magyarország egyik legszebb barokk épületegyüttese, a Püspöki Palota, a Székesegyház és a Papi Szeminárium, Szily János, az első püspök irányításával. A XIX. században a polgárosodó város a vasútfejlesztéseknek és a nagyszabású építkezéseknek köszönhetően elnyerte a "Nyugat Királynője" címet, a kereskedelem mellett megjelent az ipar is.

Esztergom

                                                            Az esztergomi vár

                                                                    Mária Valéria híd

                                                             A bazilika

Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi-kistérségben. Kikötőváros a Duna folyó partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont. Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, majd Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: 1936-tól az itteni kisrepülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, az Ister-Granum Eurorégió központja.Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek: Ákospalotája, Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy, Szenttamás palánkvára és Párkány egykori erődje. A Táti út és a Duna által határolva a város szélén állt a hajdani Szentkirály városrész, kicsit távolabb, szintén a táti út mentén Zsidód falva. Mindkét település az Árpád-korban volt lakott, és élték virágkorukat.

Esztergomban is már egy jó párszor megfordultam, mert a papáméknak Dömös településen van nyaralójuk, és onnan Esztergom már csak egy köpésre van. Nagyon fantasztikus élményt nyújtott számomra az esztergomi élmény és csúszdapark:)

Kecskemét: Bács-Kiskun megye székhelye

                                                                         Cifra palota

                                                        A szecessziós városháza

                                                                      A Katona József színház

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye székhelye. Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva, melyek önmagukban nem rendelkeznek helyi önkormányzati jogkörrel, bár a városban több részönkormányzat is működik, melyek a kerületi beosztáson alapulnak. Kecskeméthez tartozik több szatellit település is, illetve egy kiterjedt tanyavilág. A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte. Itt található a Mende Valér által tervezett Evangélikus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, valamint a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása. Kiemelkedő építmény az Öregtemplom, más néven Nagytemplom, mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete az eredetileg román stílusban épült Barátok Temploma. Az Evangélikus Templomot Ybl Miklós tervezte, romantikus stílusban épült. A városkép része még az 1684-ben felszentelt, több stílusjegyet is magán viselő Református Templom, továbbá a mór stílusú, egykori zsinagóga a hagymakupolás toronnyal, és az 1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színház, amelyet a színházépítkezéseiről leginkább híres bécsi Ferdinánd Feller & Hermann Heller cég tervezett.

Kecskemétre szinte minden hónapban egyszer elmegyek, mivel a településemtől csupán 50km-re fekszik. Szüleimmel a nagyobb bevásárlásokat itt szoktuk megtenni. Nagyon szép város számomra, minden fontos dolog megtalálható, nem véletlenül hívják Bács-Kiskun megyének a székhelyének.

A királyok városa: Székesfehérvár

                                                                       Bory-vár

                                                              A barokk püspöki palota

                                                             A püspöki székesegyház

Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. A megyeszékhely közlekedésének fejlődésében fontos dátum 1860, amikor átadták a Székesfehérvár-komáromi vasútvonalat. A Déli vasút 1861-ben, a Veszprém-Celldömölk vasútvonal 1872-ben épült. A vasútépítések erősítették Székesfehérvár közlekedési helyzetét, azonban hagyományos centrum szerepét, vásárváros jellegét háttérbe szorították, egy időre fejlődését is gátolták. Középkori Romkert – nemzeti emlékhely A koronázó és királyi temetkezési helyül szolgáló bazilikát Szent István építtette. Ennek maradványai és a Szent István-szarkofág bemutatására kialakított romkert és emlékhely nemzeti zarándokhely lett. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára készült el a romkert, amelyben a bazilika maradványait, kőfaragványait és a Szent István-szarkofágot mutatják be.Római katolikus püspüki székesegyház A gótikus eredetűi barokk templom 1758-1768 között épült Martin Grabner tervei alapján. A kriptában van III. Béla és felesége szarkofágja. A főhomlokzaton nyíló kapuzat kosáríves kerete fölött a városcímer, puttók és kővázák díszelegnek. A párkány fölött, a tornyok közötti teraszt kőrács zárja, ennek három posztamensén Szent István, Szent László és Szent Imre szobra áll. A kálvária stációit Búza Barna szobrászművész készítette az 1950-es években. A templom féltett kincse Szent István koponyaereklyéje. Bory-vár A romantikus lovagvár kiállítóhely, ahol Bory Jenő szobrai és felesége, Komócsin Ilona festményei láthatók. A város északkeleti határában, az Öreghegyen áll Bory Jenő (1879-1959) romantikus lovagvára, melyet a művész saját tervei alapján, az 1930-as évektől épített. A vár az örökké tartó szerelem és példamutató házasság szimbóluma.  Bory Jenő márványszobrai őrzik a bájos asszonyhoz fűződő szerelme emlékét. A termekben, az udvarban és kertben több mint 500 alkotásból álló műgyűjtemény tekinthető meg. Püspöki Palota A copfstílusú palota 1780-1803-ban épült. Építője feltehetőleg Riedel Jakab volt. Az ebédlőben látható klasszicista falképek a XIX. század első felében készültek. A palota az egykori bazilika köveiből épült fel. Az építkezés több mint 20 esztendeig tartott, így az alapvetően barokk épületen megjelentek a copfstílusú díszítőelemek. A főhomlokzat dísze a hat pár korinthusi fejezetű falpillér, melyeket középen rátétes rozetták és füzér hangsúlyoznak. A palota két sarka fölött kőbábos attika ül, rajta vázák között egy-egy puttócsoport. A középrizalitot felül lezáró timpanon dísze Székesfehérvár második püspöke, Milassin József barokk címere. A timpanont kőváza és allegorikus alakok díszítik. Az épületet dekoratív manzárdtető zárja le.

Székesfehérváron még nagyon kicsi voltam, mikor ott voltunk szüleimmel, így nem emlékszem semmire. De szeretnék ide is ellátogatni:)

Veszprém, Európa szívében

                                                               A barokk püspöki palota

                                                       A Szent Mihály-székesegyház

                                                     A vár tömbje

                                                             A viadukt

 Veszprém megyei jogú város a Dunántúlon, Veszprém megye székhelye. Egyetemi város, ,,a Királynék városa" csendes, szemérmes. Figyelni kell rá. Sokat kell sétálni utcáin, terein, hogy megértsük sajátos lelkületét. Hallgatni kell a harangzúgást, figyelni kell a falait, épületeit. Veszprém dombjai és völgyei, boltívei és tornyai, a lejtős, szűk utcák és a tágas terek sok olyan titkot rejtenek, melyek felfedezésre várnak. Eltévedni nem lehet, mert a középpontban mindig ott a veszprémi vár... A királynék városában a művészet is otthonra talált. A város kiemelt együttesei, kórusai és táncegyüttesei számos művészeti ágban egész éven át színvonalas programokat kínálnak az itt élőknek és vendégeinknek egyaránt, de az itt található múzeumok, egyházi kiállítások, galériák is hasznos időtöltést ígérnek. A szabadidő eltöltésére kiváló helyszín az ötezer férőhelyes Veszprém Aréna, városunk büszkesége, amely a sporteseményeken kívül rangos zenei koncertek, hazai és nemzetközi konferenciák, regionális vásárok és kiállítások helyszíne. A Fejes-völgyben bújik meg a Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark, ahol a nagy kedvencek mellett különleges állatritkaságok élnek.

Ebben a városban is megfordultam már párszor, szüleimmel 3éve Balatonalmádiba voltunk nyaralni és meglátogattuk Veszprém várost. Számomra nagyon sok érdekességet láttam, legjobban a vadaspark tetszett:)